Egy csokor virág helyett.


Naa. Sztoritájm. Legalábbis előbb kikerült az a könyvajánló, amin már vagy három hete csak ültem, és ültem… szóval tiszta lelkiismerettel fecsegek itt másról.

Mivel a nyuszit eltettem láb alól, ezért egy következő nagyon-nagyon fontos napról, eseményről kell itt számot vetnem, mégpedig a… ta-da-dam…

Banyák napjáról.

Elnézést. Szóval. Anyák napjáról. Mivel kedves anyukám minden virágot, növényt kinyír, ami bekerül a négy fal közé (ne kérdezzétek…), ezért évek óta más ajándékot, pontosabban stócnyit kap. Úgy fogalmaznék, hogy az egész éves virágmennyiséget, amit adnék neki, azaz amit költenék virágra, erre az egy napra besűrítve kapja kézhez. Persze néhanapján megpróbálkozok más-más cserepes virággal, de esélytelen… Vágottat meg annyira nem szereti, mert hát, bizonyos értelemben halott virág.

Tehát évek óta, ez a nap neki amolyan kiskarácsony, jó pár könyvet kap tőlem; többségében krimit, mert szerintem simán sorolhatnám eme kategória koronázatlan olvasójának. A Lee Child (pl. Jack Reacher könyvek), David Baldacci, meg úgy összességében a General Press gondozásában megjelent bűnügyi, krimi műveket oda-vissza olvassa. Szerencsére náluk ilyentájt vannak új megjelenések, ezért nem okoz komolyabb gondot felbiggyeszteni ezeket a tételeket a listámra. (Meg az évek alatt kiforrott ez a rendszer, hogy nem költ rájuk, így nem lesz meg duplán, én meg nyugodtan megvehetem, mert tudom, hogy arra vár, hogy megkapja a frissen megjelenteket…) 😀

Fentebb írtam, hogy egy stócnyit kap, és ez így is van, de ezt a mennyiséget nem fedi le a General Press, ezért itt kezdődik a totózás, meg a stikában polc fotózás, hogy már mik vannak meg neki, és mivel lehetne megtoldani a bevásárlólistát. Szerencsére azt is tudom, hogy az Agatha Christie könyveket nem szereti; mondjuk ez kettős dolog, mert ha szeretné, akkor tudnám gyűjteni neki, de így meg ennyivel kisebb tengerből halászok… Szóval összességében elmondhatom, hogy az április nekem detektívesbe megy át, az általam kevésbé forgatott könyvek kerülnek a kezembe, krimikről olvasgatok értékeléseket és úgy szimplán kikupálom minden évben magam ezen a téren ilyenkor. (Egész évre.) Egyébként szokott a kedvenc csoportján kívül kapni egy másmilyen művet is, általában romantikusat, vagy például egyik évben sci-fit.

Miért is hoztam fel ezt a szokást? Önmagában a téma (könyvek) idevág, de gondoltam, hogy kicsit felvidítok mindenkit így április elseje előtt. 😀

Ugyanis.

Ez nem úgy működik, hogy díszmagyarban, megfésülködve, verset szavalva a kezébe nyomom a batárnyi könyvet… NEEEM…

Kérem szépen, ez itt tényleg kiskarácsony… meg Mikulás… egyben.

Ugyanis.

A könyveket lapos kúszásban, titkos ügynök ruhában, pindúrpandúr álcában rejtem el édesanyám elől. Így fordul elő, hogy minden évben a fazekak-serpenyők közül szed elő 1-2 új könyvpéldányt, vagy a párnája alól, legújabban a zoknis fiókból… 😀 😀 Tehát mindenhonnan, ahol anyák napján azért tesz-vesz. Az idei rejtekhelyeket még nem álmodtam meg, sokszor a helyzet szüli…, de biztos, hogy lesz megint valamelyik serpenyőjében majd… 😀

*

A leleményesek láthatták, hogy biztosan lesz nyereményjátékkal kapcsolatos valami márciusban… – és itt vagyunk március utolsó napján, szóval időszerű meghirdetnem. Persze akkor már maradok témánál. 🙂

Nyereményjáték >

Tags:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük