Egy csokor könyv 2.

Mert megígértem.


Itt találjátok az előzményt, hogy az egész dolog honnan indult ki; valamint a honlapon nézelődve megtalálható a már lejárt játék, valamint az eredményhirdetés is, ami tökéletesen összefoglalja, hogy én mit szoktam anyák napjára adni. A Ti segítségeteket kértem az ügyben, amit újfent köszönök Nektek.

Többen is kértétek, hogy legyen egy visszacsatolás, hogy milyen könyveket adtam végül ajándékba, és mivel ma már hétfőt írunk, és kivételesen csak 99%-ban vagyok lusta állapotban, ezért gyorsan lepötyögöm, hogy mik lettek a választottak.

Szombat este már karcoltam róla, hogy kettő darab könyvet elrejtettem…

Aki figyelmesen olvasott korábban, az tudta, hogy Guillaume Musso: Egy ​párizsi apartman könyve mindenképpen ajándékba lesz szánva. Ezt a könyvet lapos-kúszásban csempésztem a zoknis fiókjába anyának, valamint el is csentem egy darabot onnan.

A másik mű, ami szombat délután rejtésre került, az Steve Cavanagh: Tizenhárom című, általatok is többször ajánlott írása volt. Erről biztosan tudtam, hogy nincs meg neki, valamint elég érdekesnek tűnt még számomra is a fülszöveg, így bekerült a csokorba. Ez az írás a spájzba, a konzervek mögé került, valamint a korábbi zoknis fiók akció során, a szövetek közé bekerült egy babgulyás konzerv. Ja, és mi volt az itteni nyom? A szalaggal átkötött könyvhöz mellékeltem egy Sport szeletet. (Nem reklám.) Egyébként a két könyv elrejtésére és a konzerv cserére, valamint a csoki nyúlásra annyi időm volt, amíg a kocsival beállt a garázsba. És nagyon gyorsan be tud állni… Az évek meg a rutin.

Szombat este elpakolásztam a konyhában az elmosott edényeket, amíg tv-t, vagy vicces videókat, vagy nem is tudom mit nézett éppen, de szerencsére, pont kellően távol, hogy feltűnés nélkül elrejtsem David Baldacci: Megváltás kötetét, amit tudtam, hogy nagyon várt, hogy megkapjon tőlem. Ez a könyv került volna a kis csokikhoz (Sport szelet…), de oda nem tudtam volna bepasszírozni, ezért a nasikhoz gyorsan bevágtam egy kisebb konyharuhát, a művet meg bebugyoláltam a konyhai rongyok közé. Még véletlenül se izzadtam le egyszer sem…

Mivel este azért még elég nagy szokott lenni a forgalom a konyhában, ezért éjjel voltam kénytelen a fazekak közé beszúrni a betontömb nagyságú J.D. Barker: Szíve ​helyén sötétség című könyvet. Ezt is többen ajánlottátok, valamint nagyon jó értékelések vannak róla, ezért a kis moralizálást a mű címe miatt félretéve, végül megvásároltam neki. Ide került a korábban elcsent zokni is.

A terv ott borult, hogy kivételesen nem mezítláb és papucsban indította a napot a konyhában, hanem kicsit hűvösnek érezte a levegőt, és ezért a zoknis fiókos könyvet húzta ki… Utána, az előző évek okán körbenézett a fazekaknál, ahol megtalálta a zoknit és másodjára leesett neki a reggeli félkómát félretéve, hogy vajon mit keres a zoknik között egy babgulyás konzerv… Jajjh. Ezen még mindig olyan jót röhögünk. 😀 Aztán felgöngyölítette a spájzot, meg a konyharuhákat, végül a kezébe adtam az utolsó könyvet – Sienna Cole Lefelé ​a folyón. Ezt is Ti ajánlottátok, nekem meg megtetszett a borító (igen, lehetséges, hogy van egy kis borító-fétisem).

Szóval ezek lettek a kiválasztottak, volt néhány könyv, ami esélyes lett volna még, de vagy antikváriumból lehetett volna beszerezni, vagy szimplán nem ért volna el hozzám a küldemény, ezért lemondtam róla. Majd egy másik alkalommal kamatoztatom a Tőletek kapott tippeket. 🙂 Sokan ajánlottátok a Stephen King írásokat, amik szintén jó ötletek, viszont régebben olvasta őket, valamint mostanában az egyik rokontól kapja kölcsön az újabbakat, így nem mertem megkockáztatni, hogy olyat válasszak, amit olvasott. Még sok tipp érkezett a skandináv krimikre (Jo Nesbø), de azok esetében amiatt nem mertem kockáztatni, mert tudom, hogy kétesélyes, mert van ami bejön neki tőlük, van ami nem.

Gyűjtsétek az ötleteket későbbre! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük