Heyho!

Totál inaktív voltam az utóbbi időben, annak ellenére, hogy csomó ötletem van, meg terveztem nyereményjátékot, stb. Kicsit feltorlódtak a dolgok körülöttem, meg állandóan azon kattogok, hogy felmondjak-e a munkahelyemen, vagy se. Ezenkívül a szűkös időrendembe beletuszkoltam egy tanfolyamot is, szóval röviden: ezer felé áll a fejem.

A nagy meleg sem kedvezett az olvasási kedvemnek, egyszerűen még az ahhoz való érdeklődést is totál kiszívja… Persze nem segít a helyzeten az sem, hogy úgy érzem, hogy a munkahelyemen a helyettesítések terén én húztam a rövidebbet, és kvázi minden nap másfél vagy épp két ember munkáját végzem. Nem vagyok naiv, tisztában vagyok vele, hogy máshol is a nyári szabadságolások sarkalatos pontok, csak szimplán azt érzem, hogy a belefektetett idő, munka nem térült meg az én szabadság-mennyiségemet figyelembe véve, azaz nem volt egál a helyzet (és nyár végéig nem is lesz). Maradjunk annyiban, hogy ez a melóhelyem menedzsment hibája, de tényleg kezdem azt érezni, hogy hosszabb távon nagyon nem oké a jelenlegi helyzet. A dilemmát nyilván nehezíti, hogy ki tudja, hogy a kedves kormány milyen intézkedéseket hoz ősszel és ez nyilván milyen hatással lesz a gazdaságra; tehát a másik oldalról nézve a dolgot, örülhetek, hogy van munkahelyem.

Nah, elég is a depresszív nyávogásból; visszaolvasva saját magamtól is rosszul tudok lenni… 😀

A lényeg, hogy vagyok, élek, az utóbbi időben végigkajáltam a fél vendéglő- és csárda univerzumot, és néha még sikerült egy-egy fejezetet is olvasnom valamilyen könyvekből. (Nem volt mind irodalmi értékű.)

Volk

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük