Hunyadi János hadjáratai

Hunyadi János hadjáratai

Havasalföldről származik, Zsigmond katonája volt. A belharcoknak és katonai sikereinek köszönhetően báró, az ország leghatalmasabb kormányzója lett. Több tisztséget is betöltött, mint például: szörényi bán, erdélyi vajda, temesi ispán, nándorfehérvári kapitány. Kiérdemelte a törökverő nevet.

Hadserege jobbágyokból, huszitákból, zsoldosokból és a saját familiárisaiból állt. 1442-ben Marosszentimrénél vereséget szenvedett, viszont ugyanebben az évben Gyulafehérvárnál győzött. 1443-1444 telén, hosszú hadjáratot indított II. Murád ellen. Fehérvártól indultak, útjukba esett Nis és Szófia is.  Ez az időpont, azért volt a magyaroknak kedvező, mert a törökök le voltak kötve Kis-Ázsiában. Célja az volt, hogy kiszorítsa a törököket a Balkánról, és hogy elfoglalja Drinápolyt. A nagy hideg miatt visszafordult. Sikerként van elkönyvelve, hisz Drinápolyban békét kötöttek 10 évre és a török kivonult Szerbiából. A pápa és a király ösztönzésére Hunyadiék megszegték a békét és 1444 nyarán-őszén új hadjáratot indítottak. Orsovát és Nikápolyt érintették. A pápa nem adta  meg a beígért támogatást, ezért Várnánál vereséget szenvedtünk, és a király is meghalt. (I. Ulászló)

1448-ban új hadjáratot indítottak Szerbia, Rigómező felé, sajnos vereséget szenvedtünk. 1453-ban a törökök Konstantinápolyból, II. Mohamed vezetésével Szerbia ellen indultak. Szerbia elesett, és ezek után Nándorfehérvárt kezdte támadni a török. A vár védője Szilágyi Mihály volt; kicsit késve, de még időben ért oda Hunyadi és felmentőserege. Kapisztrán János vezette keresztes sereg is bekapcsolódott a harcba. Sikerült a törököt visszaverni. Ennek tiszteletére szól a déli harangszó.

Hunyadi itt halt meg, pestisben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük