Károly Róbert

Hiányos, a zárójelekben lévő dolgokat jobban ki lehet fejteni… 🙂

Károly Róbert

Uralkodása: 1308-1342

Az Árpád-ház kihalása után (1301) az ország jogilag egységes maradt, de a hatalom a tartományurak kezébe került. A kiskirályok szerezték meg a főméltóságokat, sajátjukként kezelték a királyi várakat és úgy gondolták, az ő joguk az új király megválasztása is.

A trónért az Anjouk, a Premyslek és a Wittelsbachok vetélkedtek. A hatalomért folyó harcból az Anjouk kerültek ki győztesen. Anjou Károlyt az érsek egy alkalmi koronával megkoronázta (1301 – Esztergom). A tartományurak viszont nem ismerték el. Több kudarcba fulladt koronázás után, végül visszaszerezte a koronát és 1310-ben a Szent Koronával, Székesfehérváron megkoronázták.

1312-ben legyőzte az Abákat a rozgonyi csatában, majd 1316-ban a Borsa Kopasz nemzettséget, Debrecenben. A harcban a papság, nemesség, és a szepességi polgárok is felsorakoztak a király mögött. 1321-ben meghalt Csák Máté, és így az egész ország a király fennhatósága alá került. Károly visszaszerezte a királyi birtokokat, amiket később az új bárók irányítottak. A bárók jövedelmének nagy része a király kegyétől függött. (Honor birtok)

Hadseregét bárói, vármegyei bandériumok és a kun könnyűlovasság alkotta. Károly Róbert hajtotta végre a legmélyrehatóbb gazdasági reformokat az Anjou-ház uralkodói közül. A reformjai kidolgozásában nagy szerep jutott tárnokmesterének. Károly Róbert uralkodása alatt már megértek e feltételek arra, hogy a regálé jövedelmekre támaszkodjon. A reform alapját az jelentette, hogy ebben az időben Magyarország gazdag volt ásványi  kincsekben. Jelentős volt az arany- és ezüsttermelés (bányamonopólium), és a királyi pénzverésből származó haszon, mivel a vert pénz 45-50%-kal kevesebb nemesfémet tartalmazott a beszolgáltatottnál. Ezenkívül bevezette a bányabért, más nevén urburát. – Jó minőségű, értékálló aranyforint. A pénzváltásból  kieső hasznot a kapuadóval próbálta ellensúlyozni. Ezt jobbágyportálonként kellett fizetni. (Később Hunyadi Mátyás füstadóra változtatja.)

A király által kivetett adók elsősorban a polgárokat érintették, a legfontosabb adó a harmincadvám volt. A szabad királyi városok évi egy összegben fizettek adót. A mezővárosok a szabad királyi városok alá tartoztak.

***

Vázlatszerűen:

a, dinasztikus kapcsolatok – Nápoly

feleségei:

  • Luxemburgi Beatrix (cseh)
  • Lokietek Erzsébet (lengyel) – III. Kázmér testvére

b, 1335 – Visegrádi találkozó

Résztvevők:

  • Luxemburgi János (cseh)
  • III. Kázmér (lengyel)

– Új kereskedelmi útvonal kiépítése

– Öröklési kérdés: Fia, Lajos örökli a lengyel trónt, ha Kázmér meghal (personálunió)

Kisebbik fia (András) a nápolyi trónt örökli majd.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük