Maureen Johnson: A ​Scarlett lakosztály

 Olyan jó alapötlete volt…

*

Fülszöveg

Scarlett Martinról sok mindent lehet mondani, de azt, hogy átlagos életet él, biztosan nem. A családja a Hopewell Hotel tulajdonosa, amely egy kis, régi stílusú szálloda New York kellős közepén.
A Martin gyerekek tizenöt éves koruktól egy-egy lakosztály felelősei, és a születésnapján Scarlettre is rákerül a sor: az Empire lakosztályt és annak állandó vendégét, Mrs. Ambersont örökli meg. Scarlett eleinte nem tudja, mihez kezdjen a hajdani színésznővel, aki minden pillanatban más vállalkozásba fog. Közben pedig feltűnik a láthatáron Eric, a lélegzetelállítóan helyes színész srác, és Scarlettet immár nem mentheti meg semmi más, csak a leleményessége.

*

A könyv értékelése
(1-5; 5 a legjobb)

4 pont

Scarlett. Hotel. Színészet.

A gyanú korábban felsejlett, hogy ezt a sztorit már olvastam, de csak a vége felé fogalmazódott meg bennem, hogy nagy eséllyel angolul volt hozzá szerencsém. Legalábbis néhány oldal után elég jól szoktam emlékezni, hogy adott műben mi fog történni, még akkor is, ha amúgy nem hagyott akkora nyomot bennem a korábbi olvasása során, de ennél a könyvnél egy kicsit meg voltam lőve…

Egyértelműen nem a borítója miatt vettem le a polcról, hanem egy csomó másik könyv között turkáltam, és csak véletlenül került a kezembe a könyvtárban. Persze második pillantásra megakadt a szemem Meg Cabot nevén, és úgy voltam vele, hogy bár a falra mászok az ilyen fél mondatos író ajánlja másik író művét dologtól, úgy voltam vele, hogy üsse kavics, a fülszövegének adok egy esélyt.

Azt kell mondjam, hogy ritkán van az, hogy totál odáig, meg vissza vagyok egy fülszöveg után a könyvben fellelhető sztoriért, de itt már pár mondat után, olyan történetet láttam a lelki szemeim előtt, hogy húha. Aztán jött a hideg zuhany.

Nem tudom miért, de csak többszöri nekifutásra sikerült leszurkolnom a sztorit, pedig tényleg annyira jó alapötlete volt, és annyi lehetőséget láttam benne… Lehet, hogy rossz korszakomban talált meg, vagy végérvényesen átformálódott az ízlésem, de az is lehet, hogy szimplán éppen a véresen kritikus énem volt jelen. 😀

A nagy elvárásaimtól való elszakadás tekintetében, már csak annyit tudok írni, hogy nagyon jó ötlet van a könyvben, nem megfelelően kibontva. Amolyan kísérőolvasmánynak tudom elképzelni egy komolyabb mű mellett, amikor azt úgy érzi az ember, hogy nincs kedve olvasni; akkor ez kiváló terelés.

Látjátok, ezért nincs értelme szerző ajánlja más író művét – fél mondatos mizéria alapján olvasmányt választani. (A fülszöveg sem garancia.)

*

Amit én olvastam
Maureen Johnson: A ​Scarlett lakosztály

Kiadó: Ciceró
Kiadás éve: 2012
Oldal: 404
Egyéb: Könyvtári

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük