Rhys Bowen: Holttest ​a fürdőkádban

Kirándulás a krimi szekció felé.

*

FülszövegSpoiler!

Ha ​Agatha Christie és P. G. Wodehouse együtt írna detektívregényt, ilyen lenne.

1932, London. A trónöröklési sorrendben Lady Victoria Georgiana Charlotte Eugenie az esélytelen harmincnegyedik helyen áll, és szegény, mint a templom egere. Miután lelécel a skóciai családi kastélyból, és ezzel megússza, hogy férjhez kelljen mennie Halpofához (Siegfried herceghez), Londonba költözik.

A fővárosban meglepő kalandok várnak rá:
életében először saját magának kell begyújtania egy kandallóba,
belezúg egy házasságra alkalmatlan, nagyon szexi ír nemesbe,
inkognitóban házvezetőnői szolgálatot alapít, hogy ne kopjon fel az álla,
a Királynő felkéri, hogy kémkedjen a szoknyapecér trónörökös után.
De élete akkor vesz igazán új fordulatot, amikor holtan talál a fürdőszobájában egy férfit.

Lady Georgiana pontosan tudja, ki az illető: ez a francia idegen nemrégiben megzsarolta a családját, és azzal fenyegetőzött, hogy megszerzi a skóciai kastélyt.
Lady Georgiana egyetlen módon tisztázhatja a helyzetet – ha mielőbb kideríti, ki volt a gyilkos.

*

A könyv értékelése
(1-5; 5 a legjobb)

4 pont

Angol. Nyomozós. Borító.

A borítójával már szemeztem egy ideje a könyvesboltokban, de mivel húzott büdzséből gazdálkodom, és kezdek kifogyni a helyből is, ahová a könyveket pakolászhatom, végül könyvtárból vettem ki. Viszont sokáig volt velem, mert bár hamar elolvastam, olyan jó volt ránézni a borítójára…

Mint tudjátok, nem vagyok az a hű de nagy krimi rajongó; én jobban elvagyok a történelmi-romantikus vonallal, ám azért az angol humort egy kicsit szeretem, meg néha jó egy kicsit másmilyen könyvet is olvasni. Szóval megfogott a borító, a fülszövegtől meg totál elaléltam; nem, nem azon a részen, amikor Agatha Christie kerül szóba, vagy Wodehouse munkásságához hasonlítja a művet. Ebből a szempontból alapból fenntartásokkal indult, és végül igazam is lett. Lehet, hogy jobban eladhatónak tartják ettől a könyveket a marketingesek, de hosszabb távon óriási csalódást váltanak ki az olvasóból, illetve elfordulást a márkától. (Bocs’, kicsit elkalandoztam… :D)

A főszereplő nem az akitől eret vágnék, de nem is az a karakter, akit szívesen követnék több köteten keresztül. Sajnos. Egyébként a szereplők nagy része utálatos, vagy erőltetett jellemvonásokkal rendelkezik, és a béna becenevekről már inkább nem is írnék. Egyetlen személy volt, akit érdemes megnevezi, az pedig a nagypapa, aki nem rendelkezik címmel, sem vagyonnal, mégis több kurázsi és tisztesség, elevenség volt benne, mint a többiekben együttvéve.

Röhögtem egy sort azon, hogy a fordító módszeresen motívumnak nevezte az indítékot; mintha nem jutott volna eszébe a szó. Viszont ezenkívül nem volt nagyon olyasmi, ami miatt humorosnak tartanám ezt a könyvet.

A hulla a sztori feléig sehol, viszont nem kell agysebésznek lenni ahhoz, hogy hamar leessen, hogy ki a valódi tettes. A könyv nagy része inkább szenvedés, és a vége menti meg teljes mértékben az egészet; nem is tudom, hogy tősgyökeres krimi rajongók végig olvasnák-e, vagy inkább félúton letennék.

A borító nagyon tetszik, jó volt egy kicsit kiszakadni a megszokott sztorifonalból, azáltal, hogy egy kicsit más típusú könyvet választottam, mint amilyet olvasni szoktam, valamint a vége tökéletesen megmenti az egész könyvet, szóval jószívűen adtam neki 4 pontot. Legyetek Ti is jószívűek, vagy vállaljatok be mást, mint ami a komfortzónátokon belül esik. 😉

*

Amit én olvastam
Rhys Bowen: Holttest ​a fürdőkádban

Kiadó: Lettero
Kiadás éve: 2017
Oldal: 416
Egyéb: Könyvtári

*

Aztán eszembe jutott a nagyapám. Az, amelyik életben van, nem a kísértet, aki a várfokon nyekergeti a skót dudát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.