Caleb Krisp: Hozzátok ​el nekem Ivy Pocket fejét!

Itt a vége…

*

Fülszöveg

FERGETEGESEN VICCES és elsöprően kiborító hősnőnk ezúttal Londonba indul, hogy átkelve Prospába megmentse Anastasiát és az ifjú Rebeccát, akikre a halálnál is rosszabb sors vár. Csakhogy minden lépésnél akadályokba ütközik. A gonosz Miss Always és ördögi lokkjai a nyomában vannak. Anastasiát álnok és szívtelen nővére szörnyű helyre rejti, ahol soha senki nem találhatja meg. És ami a legrosszabb: még az Óragyémánt is felmondja a szolgálatot.
Az Ivy Pocket-trilógia VIHAROS FINÁLÉJÁBAN ezernyi rejtély vár arra, hogy végre megoldja valaki. (Ja, és mellesleg egész Prospát meg kell menteni.) És ki lehetne alkalmasabb a feladatra, mint épp Ivy?

Végül is egy orosz sakkmester veszett el benne…
meg egy koporsókészítő lánya…
és persze egy díjnyertes csődör…

*

A könyv értékelése
(1-5; 5 a legjobb)

4 pont

Borító. Óragyémánt. Vége.

Spoilert tartalmazhat innen.

Már most leszögezem, hogy a legjobban a második rész tetszett. Ebben a harmadik, és egyben utolsó könyvben, volt egy olyan szakasz, ami megint totálisan fárasztóra sikeredett. Nem tudom, valahogy a Butterfield Park ilyen hatással van rám. Oké, valójában a könyv azon része nem jött be, amikor Ivy visszakerül Londonba, és onnantól egészen a bálig csak forgattam a szemem.

A borító egy csöppet meghökkentőre sikeredett szerintem, mert bár tipikus Ivy általi megmozdulást örökít meg, úgy tűnik, mintha a szoláriumban felejtette volna a rajzoló a karakterét grilleződni. A sztoriban kiderül, hogy miért fest így, de azért első pillantásra sokkoló volt így látni.

Valahol sajnálom, hogy vége lett a sztorinak, de be kell vallanom, hogy az első kötetnél azt éreztem, hogy a szerző a végítéletig fogja húzni a történetet, majd ehhez képest a másodikban felpörögtek az események, végül itt meg már, mintha ráparancsoltak volna az íróra, hogy be kell fejeznie, vagy így, vagy úgy. Mert valljuk be, hogy a harmadik kötet második felében igen sok mindenre fény derül, olyan tempóban, amit korábban nem néztem volna ki a szerzőből.

Prospáról még bőven olvastam volna, de persze elfogadom, hogy a cselekményhez azért nem kapcsolódik annyira szervesen a bejárása. Sajnos így voltam az Árnyékkal is, mert csak néha tűnt fel utalás, meg valami nagyon abszurdan egyszerű hivatkozás, vagy magyarázat hozzá kapcsolódóan. A kapuról meg inkább ne is beszéljünk, csalódás. Összességébe, voltak olyan elemek vagy helyek, amiknél megértem, hogy miért nem volt jobban kivesézve, de azért akadt bőven olyasmi is, amire igazán ráfért volna még néhány oldalnyi magyarázat.

Miss Frost is már csak balladai homály marad.

*

Amit én olvastam
Caleb Krisp: Hozzátok ​el nekem Ivy Pocket fejét!

Ivy Pocket 3.

Kiadó: Kolibri
Kiadás éve: 2018
Oldal: 308
Egyéb: Könyvtár

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük