Mindenkinek, aki szereti.

Én már két hete itthon dekkoltam önkéntes karanténban, amikor behozták ezt az új rendelkezést, ami szintén az otthon maradást szorgalmazta. (Aki lemaradt volna az infóról, több országot bejártam, mielőtt kirobbant volna ez a koronás-karanténos hiszti. Amikor hazaértem, természetesen elvonultam a világtól, nem is a saját, inkább mások érdekében. 😀 A melómat – szerencsére nekem még van – itthonról is tudom végezni, így a két hét letelte után is csak nagyon szükséges esetben kell kitennem a lábam az utcára.) Most közel a harmadik itthon töltött héthez, már nem annyira mókás a be/elzártság, és már alig várom, hogy egy jót utazgathassak vagy belföldön, vagy országokon keresztül…

A bezárt színházak meg kifejezetten frusztrálnak, főként az elmaradt darabok, az át nem élt előadások hiánya…, ami egy idő után igazán rá tud ülni a kultúrát vágyó ember lelkére. Szóval most a következő dal szóljon egy kicsit mindenkiért és mindenkinek… <- Bocs, szerintem túl sok rádiót hallgattam. 😀

Tags:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük